Családosodás
Emlékeztek a Marley és Én utolsó jelenetére? Tudjátok, amikor eltemetik Marleyt. Akkor Jennifer Anistont a sírba a kutyus mellé egy nyakláncot rak. Azt a nyakláncot, amit akkor kapott a filmbeli férjétől (Owen Wilson), amikor kiderült: terhes. Marley viszont ellopta, így meg kellett várniuk, míg az távozik a szervezetéből, hogy kitisztíthassák és utána hordhassa. No, a temetéskor ezt a nyakláncot rakja Jen Marley mellé, és a körülötte álló gyerekeinek valami ilyesmit mond: „Ezt a nyakláncot akkor kaptam Apátoktól, mikor kiderült, hogy család leszünk. Pedig akkor már azok voltunk.”
Ezt jutott eszembe az egyik reggel, amikor Gyömbérke ült az ágyunk mellett, és kicsit nyüszítve, kicsit ugatva keltett minket. Aztán az ágyba vettük, és kettőnk között aludt még egy picit tovább. Természetesen minden este velünk alszik, ami egyszerűen fantasztikus. Nézem, ahogy a páromra rámászik, és együtt szuszognak… Filmbe illő jelenet. Mázlista vagyok, hiszen most már nem egy, hanem a két legszuperebb pasi is az enyém! J
Elszakadás
A nagy örömök mellé azért csatlakoznak nagy fájdalmak is. Ilyen volt például az első olyan nap, amikor bizony picur Gyömbért egyedül kellett itthon hagyni. Szörnyű volt! Az egy dolog, hogy itthon is, majd munkába menet a metrón, végig bőgtem… de az, amit egész nap éreztem… leírhatatlan. Mit csinálhat szegény? Alszik? Játszik? Vagy éppen sír utánunk? Nem történt baja? Vajon maradt elég kajája? Csupa-csupa kérdés, amikre persze mind, egytől egyig: tudtam a választ… például: egy 7 hetes kutya átalussza a napokat. Még ezeket is. Kajája annyi volt, hogy egy hét alatt a vékony kiskutyámból sikerült kis dagit nevelni – aki most emiatt a vétkem miatt diétán van! Ráadásul semmi olyan nem volt előtte (értem ezalatt: kábel, túl kisméretű – lenyelhető - játékok, stb), ami káros lehetne a számára. Azért én beleőrültem. És bár azóta 5 nap is eltelt, amikor otthon hagytuk Gyömbért, még most is feldolgozhatatlan lelkiismeret furdalásom van minden reggel, amiért egyedül hagyom otthon.
Ajándékozás
Természetesen felvettük azt is videóra, ahogy örül ezeknek, ahogy először játszik velük. Leírhatatlan. Tüneményes. Nézzétek!
Fürdetés
És hát a hét végére – de cseppet se csúcspontként – elérkezett az első fürdetés ideje. Mivel, ha minden igaz, szerdán megyünk a dokibácsinkhoz először, úgy gondoltam, illik szépen, tisztán odamenni. Így hát meg is fürdettük Gyömbért.
Azért szívünk nekünk is van, így erről nem készítettünk se videót, se fotót. Szegényke eléggé girnyón nézett ki vizesen (de nekünk így is ő a leggyönyörűbb!), ráadásul végig sírt. Miután pedig megszárítottuk, még hosszú percekig reszketett Anya karjaiban, míg el nem aludt.
Most már viszont minden rendben, szépen, tisztán indítjuk az új hetet. Ha minden a terveink szerint halad, körülbelül egy hét múlva újabb beszámolóval jelentkezünk!
Addig is szép napokat mindenkinek és várjuk a hozzászólásokat, kérdéseket!
Gyömbér és Pille
